Gyurcsány feldobta a nagy ziccert, miszerint próbáljunk meg legalább egy kis darabot kivágni abbóla vörös posztóból, amely ott lebeg minden állampolgár szeme előtt. A házbizottság legutóbbi, csütörtöki ülésén mind az öt parlamenti párt képviselője kinyilvánította, hogy nem vennék szívesen a képviselői költségtérítés szabályozásának megváltoztatását, illetve a parlamenti munkavégzés szigorúbb szabályozását.

Mit is lehet erre mondani. Alapban nem tudom elhinni, hogy az a közel 400 megélhetési alkusz sosem találkozott azzal a kifejezéssel, hogy szolidaritás, vagy társadalmi felelősségvállalás. Szófosás és demagógia ömlenyek helyett talán néha a tükörbe kellene nézni, és ha nem tetszenek magukat ad reflexive szemen köpni minutumban, legalább kicsit engedni a negyvennyolcból. De ennyi degenerált hirtelenbölcsben még mindig nem jutott el a tudat olyan szintre, hogy miközben sírnak azért, hogy a megbecsülésük egy szinten van a keresztőzédesekben kéregető román hajléktalannal, nem lehet a jelenlegi struktúrát fenntartani. Mert szarból még mindig nem lehet várat építeni, és vannak már itt is jelek, hogy szarért már fizetni se akarunk. Lassan potyognak a Jurassic Park állami vállalatok vezetői is, miután saját töketlenségük kasztráltságába hullottak, majd jött a Szetey-féle -ki tudja mi lesz belőle- köztisztviselői “reform”, amely legalább a teljesítményt igyekszik megcélozni.

Ami eljutott a kisökrökig, az nem jutott fel a Jupiterekig, akik tovább ott virítanak a Megye egén, mint számtalan sok állócsillag, amely láttán csak reménykedhetünk, hogy hangos vagy néma lobbanással eltűnnek az égboltról. Mert erkölcsből buktak. Nem is bukás ez, hanem szégyen. Magyarázni a bizonyítványt, mikor fejétől bűzlik a hal és a tehetetlenség SI mértékegysége lehetne a Magyar parlament, mert kuriózum, hogy mekkora financiális elismerése van a fasz/pinaverésnek arrafelé. Meg van szorítva a gatya, szépen fel is kúszott az infláció, az adófizetők többsége még jobban sakkozhat mire jut és mire nem, miközben a pöffetegtelep szépen sunyiban továbbra is fizet ki magának mindent, amit csak tud. Hagyomány a bizottság-gyártás, mert jó biznisz, mindenki kap egy kis pluszt, csak túl kell élni a mítingeket, sebaj, majd házköltségre iszunk kávét meg eszünk valamit. És ez így továbbra is jól van szerintük. Mert nekik jár.

Aki nem dolgozik, ne is egyék, tartja a mondás. Az a baj, hogy nektek nincsenek elvárásaitok, a mindent tudni akarok helyett nálatok a mindent birtokolni akarok van. Nincs teljesítményértékelés, a semmi is olyan jól fizet, mint a cselekedet, így nem is vagytok rákényszerítve arra, hogy tegyétek a dolgotokat. Törvényeket hozni, megvitatni, régieket modernizálni, a hátteret piacképessé és csalogatóvá tenni. Nem, ti egymást szapuljátok, és mindig a másik kutya szara a büdösebb, mert különben egyeztetni kellene és kompromisszumokat kötni.

Ahogy most is. Csak most a társadalommal, ahonnan nagy elvárás van erre. De ha húsz év alatt nem tanultátok meg, most sincs rá esély. Ugyanúgy gondoljátok, hogy ha nem vagytok ott, akkor is jár a fizetés és jöttök azzal, hogy bizottságban ültök, meg otthon a választókerületben. No persze, van aki mindig ott van nem? Vagy 70-80%-ban foglalkozik a helyi ügyekkel. Remélem az újságokat utánatok küldik, nehogy unatkozzatok, hamár a Parlament tanácstermében sem tesztek mast. Mert az is jár nektek ingyen, és csak azt sajnálhatjátok, hogy nincs benne se képregény, se rejtvény, hogy annyira ne unatkozzatok már mint oly gyakran látszik azokon az idegtépő agymunkán elvásott fejeteken.

Persze erre a felvetésre egy oldalra tudtatok állni mind, ilyenkor le lehet szarni kinek milyen politikai pártállástól van véres szája. Mert itt a zsebetekről van szó, azokról a törhetetlen üvegzsebekről, amely mindent képes elnyelni és csak egyirányú. Befelé.

Répássy és Gusztos lovagolhat azon, hogy nem a kormány osztja az észt az Országgyűlésnek. Valóban nem. Ha ő tenné, nem javaslatként jött volna azt hiszem. De kilóg a lóláb, hogy rögtön ezen lovagoltok, megint csapkodjátok a Magyar wirtcsaftot, mint a hétszilvafás nemesek a kutyabőrüket. A lényeget meg leszarjátok. Mehet a sinkófálás megint. Csak 30 százalékkal nőtt a pénzetek? De sajnálom. A miniszteri meg 170%-kal? Ki nem szarja le akkor, hogy ha már megint a másikra mutogattok, miközben te is meg Gusztos is havonta ad elő valami erkölcsi prédikációt a hon javára. A maszopos Göndörtől, meg kihullik a hajam. Hogy ez is egy szakma amit meg kell fizetni, különben mellákállást kell keresniük.

Nem bazmeg, hanem el kell menni dolgozni, vállalkozni, ha ez nem tetszik, mindezt főállásban! Élj meg abból, amiből a többség, tele van veletek a padlás, főleg úgy hogy a pártkasszából is felveszitek a pénzeteket a különböző tisztségekért. Amelyet megint ki finanszíroz? Na ki? Hát persze hogy az adófizetők. Az MDF anno megpedzegette ezt (akkor még sláger volt a tiszta kéz ott), azóta meg balladai félhomályba tették a dolgot. Minek erőltetni, ha több jut. Farizeusság azt mondani, hogy ezt a képviselőháznak kell lerendeznie, mert akármennyire is sok alkalmatlan ember üldögél ott, egyet megtanult: nem fog önként lemondani a javai egy részéről. Miért tenné? Szili Kati meg csóválhatja a fejét, hogy ez megint nem tesz jót a képviselői imidzsnek, pedig csak tessék kívülről nézni a dolgokat, ne a házelnöki pulpitusról!

A problémák egyik gyökéroka ez a corpus delicti, amelyek havonta mennek borítékba a zsebekbe, elszámolással vagy elszámolás nélkül. Hogy ehhez nem vágunk mi, mezei hobbitok jó pofát, azon ne tessék meglepődni. Cserébe mi sem lepődünk meg azon, hogy maguk iylen esetekben elfelejtik a reformkort, ahol volt képviselőknek annyi vér a pucájukban, hogy a jövedelmükből ajánlottak fel a köz javára, mert ma vezető hír lenne az biztos. De ilyen úgyse lesz, mert ez egy olyan téma, amikor egy oldalon áll az árokásásban megfáradt politikai szenny minden oldala.