Hívott ma Józsua, tudjátok, aki a gyerekkori haverom volt és együtt nőttünk fel valahol ott Palesztinában. Egy idő után persze ketté vált az utunk, belőle előbb próféta, majd megváltó lett, én meg maradtam a gyerekkori haverja, akit ráadásul még az Evangéliumokból is kitöröltek.

Szóval hívott ma, mert megint nem érti mi is folyik mifelénk. Amióta lelépett és csak templomokban látható, azóta ritkábban beszélünk, szerencsére a mobiltelefon nagy találmány volt: persze erről is azt mondja, hogy benne van a keze, mert már kezdte sajnálni szegény Urielt, hogy állandóan üzeneteket hozzon-vigyen. Szóval hívott, hogy már megint mi történik itt mifelénk, mert közben én meg itt kötöttem ki, egy rosszul sikerült backgammon party után. Tuti hogy csalt az a főníciai, de bizonyítani nem tudtam, így lépnem kellett ahogy tudtam és valami megmagyarázhatatlan okból ide cseppentem. Persze azóta megszoktam itt a Megyében, szinte hiányzik, ha valami tipikus helyi idiotizmus nem történik errefelé hetente, amelyet nemhogy egy külföldi, hanem egy helybeli is nehezen fog fel.

Kérdezte is, mi ez a tornasor mizéria. Mondom neki semmi különös, valaki megint nagyot akart fingani, de beszart. Szóval egy ideje dívik már az, hogy Önnek jogában áll zenét hallgatni, meg az eseményről fény- és filmfelvétel készül, és ez olyan varázsszó errefelé, hogy mindenki maga alá rittyent, mert jön az Ombudsman meg a Minisztérium és akkor lesz majd nemulass. Indult a dolog anno azzal a menopauza közeli maszopos képviselőnővel, aki lett a madame, mert ő lett a felelős a magyar nők jogaiért. Szép reflektorszerep, persze semmi sem válotozott, néha lehetett hűházni, meg eljárni mindenféle emancipunci happeningra oszt ennyi. Azóta el is küldték Babilonba fogságra, izé Brüsszelbe, amely ideális terep a futottak még kategóriás hazai politikusoknak, mert addig sem rontják itt a levegőt, meg kínjában írt egy könyvet (a jelek szerint ennyire nincs dolga), amelyet nem tudom ki vesz meg, mert a család és a politikus társak megkapják a tiszteletpéldányt. Közben jött persze a kisebbik gyerek is, a szadesz-klánbeli farizeusok, akik biciklistől-Gusztosostól keztedk reklamálni mindenért, ami az ő szempontjuk szerint kicsit is korlátozva van. MErt lehet demagóg szövegként azt mondani, hogy mi a leiberális érték és mi nem, de könyörgöm ne akarjuk már bemagyarázni azt ami nincs is. A liberalizmus nem attól szabadelvű és engedékyeny, hogy a kutyákat is hagyná a járda közepére szarni! Igenis kőkemény szabályai vannak amelyet játszani kell és ami fontos: betartani. Ha nem lenne ilyen, akkor egyszerű anarchiáról és káoszról kellene beszélnünk.

Így szépen eljutottunk oda, hogy tulajdonképpen minden írott vagy íratlan szabály betartása valakinek megborítja a személyiségfejlődését. Mert ugye joga van a hülyéből nem hülyévé válnia, hamár szavazati joga van és választható, akkor nyeljük le a békát és tapsoljunk ha van iylen igénye. Persze ez nem mindig van így, mert a Megyelakók többsége beéri annyival pl. matekból hogy felismerje az akciók százalékos jeleit. Így nem kell csodálkozni azon, ha éppen az lesz fókuszban hogy isiseink épp mitől nem fejlődnének személyiségileg. Jött is a heuréka valamelyik idétlen pedagógustól, aki a jelek szerint sokkot kapott az iskolabezárástól és kitalálták, hogy wazze, a tornasor diszkriminatív. Mert elől vannak a nagyok és a mélynövésűek meg senyvednek ott hátul. Na kérem én is hátul boklásztam és örültem, mert a nagy langaléták takartak és lóghattunk fekvőtámasz alatt. De ettől nem lettem pszichopata vagy nem gondoltam öngyilkosságra, hogy átlagos (vagy átlag alatti) magaságommal a Dunának kellene mennem. Néha bosszantó volt hogy a moziban valami colos szilveszter épp elém ült, de megoldottuk. Szóval ez egy újabb akkora butaság, hogy díjat kellene adni érte. Tuti iskolások ezrei járnak pszichológushoz, mert hátul állnak a tornasorban. Az meg nem diszkrimináció mi, ha a csajok egy hónapban 10-15 napot lógnak tesiórán, mert elhúzódó nehéz napjai vannak... Na persze.

Szóval épp elmagyaráztam Józsuának, hogy már megint csak az Agnus dei kórusa béget össze-vissza, mikor kérdezte hogy hallja vannak iskolabezárások is. Modnom, igen ez nagyobb probléma. Illetve az előzőhöz képest ez lehet probléma. Nem az a baj, hogy bezárnak egy isit, mert van 10 tanuló összesen, hanem az, hogy nem tudják normálisan megszervezni a dolgokat: sem a logisztikát, sem az indoklást, se semmit. Mert ugye indul rögtön a tüntetés Jászkarafaszajenőn, hogy bezárták a sulit, mert az önkormányzat nem tudja fenntartani. Kérem szépen, tetszettek valamit tenni, hogy ne zárják be? Kedves szülők jártak oda festeni, kertet ápolni, szépíteni, stb a helyet, hogy legyen valami igényesség ahová a csimota jár? Vagy tetszettek megint szarni az egészre, várni a szociális segélyt meg szidni az önkormányzatot meg a kormányt, hogy nosza neked, mongyá le.

Itt kezdődne a helyi civil kezdeményezés. Hogy emberek, falubeliek összeállnak és együtt tersznek a településen valamit, együtt teremtenek értéket. De mit lehet olyan emberektől várni, aki a saját utcájában a szennyvízelvezető árkot sem tudja kitakarítani. Nem mintha nem érne rá, egyszerűen igénytelen.

Azt hiszi, neki az jár.

Pedig nem jár. Ez nem a Paradicsom, vagy nem a Kánaán, hogy minden ingyen legyen. Van amiért nem is kellene fizetni, csak időt rászánni, de az sem megy: irigyek vagyunk. Továbbra is csak követelünk, mint egy cselekvőképtelen csecsszopó, gyakran megrekedve azon a szellemi szinten. Shamale romaléék tudtak pezsgőt bontani, amikor abban a kis faluban kinyitott a bezárt iskola, igaz csak mint gyermekmegőrző. Pezsgőre volt pénz wazze. Kiváncsi lennék mennyien ajánlottak fel pénzt vagy társadalmi munkát azért, hogy az iskola megmaradjon. Gondolom annyian, mint amennyien dolgoznak...Kiváncsi lennék arra is, hogy a porontyaik mennyit lógtak eddig onnan, mert gyanítom eddig annyira nem hiányzott nekik, csak a szoc. segély miatt muszály volt.

A másik oldal se jobb. Mert riportot csinálnak arról, hogy adott iskola kénytelen valami szénraktárból kialakított kutricában tanítani. ÉS milyen rossz nekik. Tessék mondani arra volt agy, hogy pályázzanak ezekre a digitális írótáblákra és nyerjenek hármat, amely darabonként többe kerül mint egy ház a faluban, de arra nincs ötlet vagy késztetés, hogy megmozgassák a falut hogy hé emberek, tegyünk valamit együtt, KÖZÖSEN a faluért. Mert ebből mindannyian profitálunk.

Józsua kérdezte, hogy miért ilyen drága egy palatábla. Mondtam neki, ezek nem palatáblák már, hanem nagyon drága elektronikus felszerelések. Több millió forint darabja, és pályázni kellett értük, és lehetett nyerni az iskoláknak. Igen, már ritkán szoktak manapság a porba is pisálni az iskola mögött, mert már nem illik. Persze van ahol ebből is Budigate keletkezik, mert annyi tisztaság sincs mint anno Názáretben. Ott legalább volt fürdő és nem kellett a bokrokba menni szarni, de minimum étkezés előtt kezet kellett mosni. Van ahol ez manapság sem dívik, és jön a csodálkozás ha valami fertőzés alakul ki. Persze ilyenkor az önérzet is maximális, mert ők nem ilyenek, meg kikérik maguknak, de hát kérem, ha már enni tetszenek, tessék legalább egy pottyantós budit összeeszkábálni és kezet mosni evés előtt. Nem mai találmány, mi is ezt tettük anno.

Józsua nem érti. Ha van ahol több ilyen méregdrága tábla van, ott miért nincs normális iskola. A válasz egyszerű, csak errefelé kell élni. Mert kérem, itt keverik a kicsapongást a picsakongással. Nem a lényegre fókuszálunk. Netünk van bezzeg mindenhol, de fűtés nincs kb minden 10. suliban. Van többmilliós számítógépes laborunk (akár a faluban is), de az iskola ránkdől, mert olyan elhasznált. És nem történik semmi. Tudom Józsua, te se mvagy kőműves, rád sem érdemes várni, mert ide nem kellenek csodák.

Nem csodák kellenek.

Hogy mi kell? Közösség kell és igényesség. Utóbbiból sem kell sok, előbbibő sem. Csak arra hogy ne várjunk se a csodára, se a Megváltóra, mert nem kellenek. Nem csak az önkormányzat tudja megoldani a problémáinkat, nem csak a kormány, hanem mi is. Tessék a helyi kocsmában diskurálni erről, hogy egy közös marhapörköltes (varnyúpörköltes) vacsora előtt havonta egyszer menjetek el szebbé tenni a települést. Mert magad uram, ha szolgád nincsen